Kb tíz éve találkoztam először a kukorica elkészítésének ezen formájával. Soha nem hallottam korábban még, hogy kukoricát sütni is lehet...kíváncsivá tett, azonnal ki is próbáltam, és annyira megtetszett, hogy onnantól kezdve csak így csináltam.
Nem az a megszokott főtt kukorica íz, valami más...valami új, valami fantasztikus...
Aztán egyszer csak elköltöztünk, és abbamaradt a "sült kukoricázás"... Villany tűzhelyünk lett...de a családi háznak a sok előnye közül az egyik, hogy van hozzá saját zárt udvar, ahol, ha a hely engedi, kialakítható szalonna sütő is....ez pedig egyet jelent azzal, hogy ismét zöld az út a kukorica sütés felé....
A kukorica sütés ezen formája sokkal hangulatosabb, mint a tűzhely mellett álldogálós verzió, de mégis talán egyszer éltünk a lehetőséggel...
Azóta, hogy ismét elköltöztünk, és itt a kukorica szezon, most jutott eszembe újra ez a finomság...igaz ugyan, hogy szalonna sütőnk most nincs, van viszont gáztűzhelyünk, és, mint tudjuk, ha ló nincs....:-)
De hogy rátérjek végre a lényegre, nem kell hozzá más, mint egy cső csemege kukorica, egy nyárs, amire ráhúzzuk, és gáztűzhely, vagy a szerencsésebbeknek szalonnasütő hely, ahol tábortüzet rakhat...addig kell a nyársat a tűz fölött tartani, amíg összefonnyadnak kicsit a szemek, és megbarnulnak. Ez kb 10 perc alatt megvan...és az eredmény....hát az valami óriási...:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése